A Domainregisztrációs szabályzat 6.3.3.2 pontja szerinti átruházáshoz szükséges nyilatkozatok a domain használó jogutód nélkül megszűnése és jogerős törlése esetén

A szabályzat szerint két nyilatkozat szükséges a 6.3.3.2 pont szerinti átruházáshoz, amelyek itt letölthetők

Az elsőt a domain tényleges haszálójának, az új igénylőnek kell megtennie. Két változatot van a nyilatkozatból: természetes személyek, illetve szervezetek számára. Fontos, hogy ennek eredeti példányát kell megkapnia és tárolnia a regisztrátornak.

A másik nyilatkozatot a regisztrátornak kell megtennie. Ezt értelemszerűen cégszerűen kell aláírnia a hivatalos képviselőnek. Ez is két változatban készült. Attól függően, hogy a tényleges domain használó, az új igénylő természetes személy, vagy szervezet, egyiket, vagy másikat kell kitölteni és aláírni. Ezt a nyilatkozatot értelemszerűen a domain nyilvántartásbeli regisztrátora tudja csak hitelt érdemlően megtenni, ugyanis arról kell nyilatkoznia, hogy a tényleges domain használó, az új igénylő fizette a díjakat a nyilvántartásbeli domain használó törlése óta.

Fontos

Mindkét nyilatkozatban, az 1. pontnál megnevezett „a domain nyilvántartásban bejegyzett domain-használója” azonos legyen a DRR-ben szereplő domain használóval, akkor is, ha még a megszűnése előtt átnevezték vagy átalakult (akár többször is). Ugyanez vonatkozik a címére és az adószámára (vagyis ezek is egyezzenek meg a DRR-ben szereplő adatokkal). A DRR-ben szereplő adatoktól eltérőt csak akkor tüntessenek fel, ha bizonyítani lehet, hogy ezek tévesen kerültek annak idején rögzítésre. A DRR-ben való rögzítés után előfordulhat, hogy – akár többször is – a szervezet nevet változtatott, átalakult, változott az adószáma. A lényeg az, hogy a „lánc” végén jogutód nélkül megszűnt, és törölték a nyilvántartásból. A „törlés dátuma” minden esetben az utolsó, a jogutód nélküli megszűnés utáni törlés dátuma legyen. Az elemzők, a jogutódlási láncot minden esetben követik majd a nyilvántartásban, és ennek megfelelően ellenőrzik ezt a dátumot. Sajnos, az előbbiekben leírtaktól való eltérés esetén nem tudják majd elfogadni a nyilatkozatot.

Mindkét nyilatkozatnak teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.

A szervezeteknél ellenőrizni tudjuk az aláíró jogosultságát a cégek/civil szervezetek nyilvános nyilvántartásában. Kétség esetén kérhetünk aláírási címpéldányt.

A természetes személyeknél a mintán szereplő két tanú aláírása csak egyik a lehetőségek közül, más módon is teljes bizonyító erejűvé tehető a magánokirat. Alább található az idézet a 2016. évi CXXX. törvényből, a polgári perrendtartásról, ami pontosan leírja, mikor tekinthető bizonyító erejűnek egy magánokirat:

325. § [A teljes bizonyító erejű magánokirat]

(1) Teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha
* a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta,
* b) két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója a részben vagy egészben nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; igazolásként az okiratot mindkét tanú aláírja, továbbá az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni,
* c) az okirat aláírójának aláírását vagy kézjegyét az okiraton bíró vagy közjegyző hitelesíti,
* d) az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja,
* e) ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat aláírója a más által írt okiratot előtte írta alá vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el,
* f) az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
* g) az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
* h) olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.